Vámossy Mihály
Vámossy Mihály | |
Portréja a Vasárnapi Ujság 1893. évi 13. számából. | |
Született | 1827. február 18. Máramarossziget |
Elhunyt | 1912. május 1. (85 évesen) Leányfalu |
Gyermekei | Vámossy Zoltán |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámossy Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vámossy Mihály (Máramarossziget, 1827. – Leányfalu, 1912. május 10.[1][2] református főgimnáziumi igazgató-tanár, író, méhész, Vámossy Zoltán édesapja.
Élete[szerkesztés]
Tanulmányait szülővárosában és a debreceni református kollégiumban végezte. 1854-ben tanár lett és tanított a Gönczy Pál, majd a Szőnyi-féle nevelőintézetben; 1859-ben a budapesti református főgimnáziumban nyert alkalmazást, melynek 37 évig volt tanára és 20 évig igazgatója; 1897. június 18-án vonult nyugalomba, mely alkalommal a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke volt.[3]
Cikkeket írt a Pesti Naplóba (1854. 190. sz. Népnevelés), a Vasárnapi Ujságba (1857. A huszti vár és környéke), a Kalauzba (1858. 4-9. sz.), a Gazdasági Lapokba, Falusi Gazdába, a Kertész Gazdába és a budapesti ref. főgymnasium Értesítőjébe (1872. Budapesti ref. gymnasium alapításának rövid története és fejlődése).
Munkái[szerkesztés]
- A hét halálos bűn. Erkölcsi beszélyek. A nagyravágyás. Pest, 1858.
- Időszaki vezérfonal az egyetemes történelemhez iskolai és magánhasználatra. Pest, 1861.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyászjelentése, OSZK, Pannon Egyesített Digitális Archívum)
- ↑ Halálozási napja tévesen május 1. Évfordulók Archiválva 2015. április 24-i dátummal az Archive.is-en Veres Pálné Gimnázium
- ↑ Országos Hírlap, 1898. március 28., hétfő, II. évf. 87. szám., 9. old.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Bokor József (szerk.). Vámossy, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Életrajzi index Petőfi Irodalmi Múzeum